Főegyházmegyei Levéltár, Eger

Szűrő
  • Pyrker emlékkonferencia

    Emlékkonferencia Pyrker János László egri érseki beiktatásának 190. évfordulójára
    Egri Érseki Palota Kulturális, Turisztikai és Látogatóközpont (Eger, Széchenyi utca 3.)

    Október 17., kedd

    Program:
    10.00 Megnyitó: DR. TERNYÁK CSABA, egri érsek

    10.10–11.10
    Levezető elnök:
    BUDA PÉTER

    DR. ĽUBOSLAV HROMJÁK (Rózsahegyi Katolikus Egyetem):
    Pyrker János László O. Cis (1772-1848) a Szepeskáptalani és
    Egri Tanítóképző Intézet alapítójának biográfiai profilja

    DR. LÖFFLER ERZSÉBET
    (Egri Főegyházmegyei Könyvtár, Levéltár, Múzeum ny. ig.):
    Pyrker János László egyházi pályafutása

    DR. ADRIÁNYI GÁBOR (MTA külsőtag):
    Pyrker János László velencei pátriárka vizitációja 1821-ben

    11.10–11.20 Szünet

    11.20–12.20
    Levezető elnök:
    DR. ADRIÁNYI GÁBOR

    URBÁN MÁRTA
    (Egri Érseki Palota Kulturális, Turisztikai és Látogatóközpont):
    Pyrker János a „reformkori” főpap

    DR. TENGELY ADRIENN (Eszterházy Károly Egyetem):
    A hitbuzgalmi társulati élet újraéledése az
    1840-es években az Egri Főegyházmegyében

    DR. JAN GUNČAGA (Pozsonyi Comenius Egyetem):
    A szepeskáptalani és az egri tanítóképzők jelentősége

    12.20–14.00 Ebéd

    14.00–15.00
    Levezető elnök:
    DR. VADERNA GÁBOR

    BÁRÁNY ZSÓFIA (MTA-OSZK Res Libraria Hungariae Kutatócsoport):
    „Audiencián voltam a császárnál” – Pyrker János László és
    Lonovics József levelezése

    DR. FAZEKAS CSABA (Miskolci Egyetem):
    Az Egri Főegyházmegye a reformkor egyházpolitikai küzdelmei korában

    DR. VERÓK ATTILA (Eszterházy Károly Egyetem):
    Rajner Károly (1762–1846),
    Pyrker János László egri érsek adakozó kedvű papja

    15.00–15.10 Kávészünet

    15.10–16.10
    Levezető elnök:
    DR. BARTÓK BÉLA

    DR. VADERNA GÁBOR (ELTE-BTK):
    A Pyrker-pör értelmezési lehetőségei

    DR. KOVÁCS KÁLMÁN (Debreceni Egyetem):
    Pyrker János László Zrínyi-drámája,
    avagy a kulturális határok áthidalásának kísérlete

    KÖVES-KÁRAI PETRA
    (Egri Érseki Palota Kulturális, Turisztikai és Látogatóközpont):
    A ciszterci szellemiség és a Habsburg-barátság
    képzőművészeti emlékei Pyrker érsek magántulajdonában

    Könyvbemutató:
    Juraj Páleš (1753–1833) pedagógiai tevékenysége
    közép-európai kontextusban.
    Ismerteti: VERÓK ATTILA

    16.20–16.30 Vita, hozzászólás

    17.00 Pyrker 190 kiállítás megnyitó

    Október 18., szerda

    09.00–10.40
    Levezető elnök:
    DR. LÖFFLER ERZSÉBET

    DR. BARTÓK BÉLA (Eszterházy Károly Egyetem):
    „Au bon pasteur…” Pyrker János türnitzi plébános tevékenysége
    1809-ben a francia megszállás idején

    H. SZILASI ÁGOTA (Dobó István Vármúzeum):
    Barabás Miklós: Egy festmény színeváltozásai – Pyrker János László
    egész alakos portréja

    DR. HORVÁTH ISTVÁN (Egri Főegyházmegyei Levéltár):
    A jobbágyság helyzete az egri érseki
    uradalomban Pyrker János László érseksége alatt

    GÓCSÁNÉ DR. MÓRÓ CSILLA
    (Blaskovich Kúriamúzeum):
    Pyrker hagyaték a Blaskovich-gyűjteményben

    DR. KLESTENITZ TIBOR (MTA BTK TTI):
    Pyrker érsek emlékezete az utókor sajtójában

    Vita, a konferencia zárása

    Látogatás a Bazilikában, Pyrker János László érsek sírjának megkoszorúzása

    13.00 Ebéd

  • Kötetbemutató az érseki látogatóközpontban

    (A képre kattintva galéria nyílik!)

    Október 5-én tartották Tengely Adrienn Az 1931. és 1942. évi egri egyházmegyei zsinatok című kötetének bemutatóját az Egri Érseki Palota Turisztikai Látogatóközpontjában.

    A program elején Löffler Erzsébet köszöntötte az egybegyűlteket. A köszöntő után Ternyák Csaba egri érsek méltatta a könyvet, hangsúlyozta, hogy a kötet hiánypótló alkotás. Kiemelte, hogy az 1917-es kánonjogi kódex szerint békeidőben 10 évente kötelező összehívni az egyházmegyei zsinatot. 1931-ben Szmrecsányi Lajos (egri érsek 1912-1943) az I. világháború és a gazdasági világválság után, először hívta össze az egyházmegyei zsinatot. Ternyák Csaba szerint Szmrecsányi Lajos egri érsek példaként szolgálhat a püspököknek, ugyanúgy, mint minden püspökelőd. A zsinati dokumentumok jól jellemzik a korabeli egri egyházmegye vallási életét. Ez az időszak különösen nagy kihívást jelentett, mivel a trianoni békeszerződés következményeként a Kassai Egyházmegyéből az ún. „Északi rész” visszakerült az Egri Egyházmegye kormányzása alá, így nagyobb lett az egyházmegye, újabb feladatok vártak az egyházmegye vezetőségére.

    A következőkben Balogh Margit a MTA TTI tudományos főmunkatársa bemutatta a sorozatot. A sorozat a Magyar Történelmi Emlékek Okmánytárak Egyháztörténeti Források harmadik kötete. A sorozat keretében a magyar egyházmegyei zsinatokat és nagygyűléseket dolgozzák fel, mivel az egyházmegyei zsinatok az egyháztörténet fehér foltjának számítanak.

    A kötetet Adriányi Gábor, az MTA külső tagja és a Bonn-i egyetem professor emeritusa mutatta be, aki szintén kiemelte Szmrecsányi Lajos személyének fontosságát. Könyvbemutatója első részében a kötet szerkezetét vázolta, külön kitért az egyes fejezetekre. Minden korszak vizsgálatánál különösen fontos a korabeli dokumentumok vizsgálata. Véleménye szerint a könyv kitűnően magyaráz és nagyon fontos a fogalomtár része is. Előadásának második részében az 1848-as tervezett zsinatról beszélt, amelyből a forradalom és szabadságharc miatt csak a konferenciák és papi gyűlések valósultak meg. Az egyes esperesi kerületek olyan követeléseket fogalmaztak meg, amelyek elfogadhatatlanok voltak. A papi gyűlések foglalkoztak a püspökválasztás gondolatával és a szerzetesek ügyével is. A kötet nagyon jól bemutatja a korszak egyházi problémáit. Külön kiemelte, hogy azzal teszünk jót az egyháznak, ha a valóságot mutatjuk be.

    Löffler Erzsébet a végén még hozzátette, hogy ezek a problémák a középkorból örökölt nehézségek. Zárásképpen Tengely Adrienn, a kötet szerzője összegezte a munkát és hangsúlyozta, hogy a kötetet munkálatai során nagyon sokat tanult, és ezáltal jobban belelát a korszak egyházi életének mindennapjaiba.

    Urbán Márta